• Mentőláda
  • Lángálló és antisztatikus ruhák
  • Jól láthatósági ruházat
  • Szakács ruházat
  • Védőeszköz
  • Lábvédelem, cipő, zokni
  • Eldobható ruházat, védőruha
  • Felsőruházat
  • Nadrág és kezeslábas, overál
  • Védőkesztyű
  • Egyéb
  • AKCIÓS TERMÉKEK
  Navigáció › Webáruház főoldal
Újdonság! Lapozható katalógus! »
Magazin:
Munkaruha webáruház:
Az internetes ár csak a webáruházon keresztül történő vásárlás esetén érvényes!Ingyenes szállítás Csomaginformáció Portwest Mérettáblázat Termékinformáció
Cikk írásának időpontja: 2011 november 29, kedd Magazin: Kiválasztási segédletek

Kézvédelem

6.1. A kéz sérüléseit okozó veszélyek és ennek következményei


A kéz védelménél különösen oda kell figyelni a megfelelő védőeszközökre, hiszen a veszélyek ugyanazok és ugyanolyan formában jelentkeznek, mint testünk többi részénél, de a kezünkkel közvetlenül érintkezünk a veszélyforrással. Ezért sokkal intenzívebben érzékeljük ezeket.

6.1.1. Mechanikai sérülések


A mechanikai sérülések adódhatnak a tárgyak megfogásakor, szűk helyekre való benyúláskor, vagy több elmozduló eszköztől.
Ezek általában a bőr felületi sérülései, horzsolódása, felszakadása, vagy a csontok törése lehet.
Éles tárgyakkal való munkavégzés, ezek mozgatása közben a bőr az izomzat ill. az erek átvágásának veszélye is fennáll. Ez sokkal veszélyesebb, mint a felületi horzsolódás, mert intenzívebb vérzéssel jár, különösen csukló környékén történő sérüléskor az ütőér miatt.
Hegyes tárgyakkal végzett munka esetén mély sebek keletkezhetnek. A szúrt sebek a csontok sérüléseit is okozhatják.

6.1.2. A hő és lánghatás veszélyei


A sugárzó hő, a kicsapódó lángok, vagy a fröccsenő, forró, olvadt anyagok első, A legnagyobb veszélyt a forró tárgyak megfogása jelenti, ami védelem nélküli érintkezéskor azok elejtését, vagy eldobását eredményezi, ami további kockázatot jelent nemcsak a védőeszköz viselőjére, hanem a környezetében dolgozókra is.

6.1.3. A hideg környezet hatása és veszélyei


A hideg környezet károsító hatásait említettük a testvédelem fejezetben. Fontos a megfelelő hőszigetelés biztosítása, mert az ujjak elfagyása esetén roncsolódnak az izomszövetek és az idegsejtek is. Súlyos esetben amputációhoz vezethet a károsodás.
A másik komoly veszélyt jelenti a hideg tárgyak megfogása. Bőrünk állandó nedvessége miatt az ujjaink odafagyhatnak a hideg tárgyhoz. Ezek súlyos roncsolásokat végezhetnek a bőrön és az alatta levő izomszövetekben is. A tárgy eltávolítása letépheti a bőrt, és az égési sérüléshez hasonló károsodásokat okozhat.

6.1.4. Veszélyes anyagok okozta károsodások


A veszélyes anyagok megjelenési formája nagyon sokféle lehet:
  • gáznemű
  • permet, köd vagy aeroszol,
  • szilárd részecskék, vagy
  • fröccsenő folyadék.

Komoly problémát okozhatnak ezek a vegyszerek, mivel a kezünkkel meg is fogjuk őket.
A különféle manipulatív tevékenységek során a vegyszerek a bőrre kerülve felületi roncsolódást, marást, ill. égési sérüléshez hasonló sérüléseket okozhatnak. Ezek látható sérülések.
Sokkal nagyobb problémát okoz azoknak a veszélyes anyagoknak a hatása, amelyek a bőrön keresztül szívódnak fel, mivel ezeknek szemmel látható nyoma nincs.
A biológiai veszélyek, mikroorganizmusok, különféle vírusos, vagy bakterológiai fertőzéseket, míg a mérgező anyagok toxikus hatásokat okozhatnak. Ennek következtében mérgezési tünetek, rákos megbetegedések, ill. súlyos esetben elhalálozás is lehet a végeredmény.
Ilyen szempontból a kezünk a legfrekventáltabb felület, mivel nagyon hosszú időn keresztül, vagy sűrűbben érintkezhetünk ezekkel a veszélyes anyagokkal, mint testünk bőrfelületének más részei.
Ide tartoznak még az ionizáló sugárzásban és a radioaktív részecskékkel szennyezett anyagokkal végzett munkák is.

6.1.5. Sztatikus feltöltődés veszélye



Itt elsősorban nem csak az emberre jelent veszélyt a sztatikus feltöltődés, hanem a különféle elektrotechnikai technológiák alkalmazása során a terméket kell védeni a legkisebb feszültségű feltöltődéstől is. Ezek tönkretehetik a mikroelektronikai alkatrészeket.
A gyógyszergyártás során hasonló probléma léphet fel a finompor alakban alkalmazott alapanyagokkal való érintkezés során.
A sztatikus feltöltődés miatt a finomporok a kézre ill. a nem megfelelő kesztyűre tapadhatnak.

6.1.6. Elektromos ív húzásakor keletkező veszélyek


Az elektromos ív húzásakor az áramkörrel való érintkezéskor fennáll az áramütés veszélye. A legveszélyesebb a kézzel történő érintés, mivel az áramkör zárása a teljes testen keresztül, így a szívet is érintve jön létre. Izomgörcshöz, ill. a szív leállásához is vezethet.
A másik potenciális veszély a kéz megégése, mivel ez van a legközelebb az ívhúzás magjához, ahol a hőmérséklet elérheti a 3000º C-t.

6.2. A kéz védelmére vonatkozó szabványok és jelölések


6.2.1. Szabványok


MSZ EN 420Általános követelmények.
MSZ EN 388Mechanikai ártalmak, vágással szembeni és antisztatikussági vizsgálatok.
MSZ EN 407Termikus kockázatok ellen védő kesztyűk vizsgálata.
MSZ EN 511Hideg elleni vizsgálatok.
MSZ EN 421Ionizáló sugárzás elleni vizsgálat.
MSZ EN 374-2Mikroorganizmusokkal szembeni vizsgálatok.
MSZ EN 374-2Vízállósággal és alacsony koncentrációjú vegyszerekkel (pl.: tisztítószerek) szembeni vizsgálat
MSZ EN 374-3Vegyszerek áthatolásával szembeni vizsgálatok.
MSZ EN 60903Elektromosan szigetelő védőkesztyűk vizsgálata
MSZ EN 1082-1Lánckesztyűk.

6.2.2. A védőkesztyűkön elhelyezett piktogramok és jelölések, azok jelentései


6.2.2.1. Mechanikai vizsgálatok jelölései. (MSZ EN 388)


Kalapács jel
Kalapácsjel:
A kalapácsjel alatt található 4 szám jelenti, hogy milyen vizsgálatokat végeztek el, és ennek során milyen szintű védelmet biztosít a védőkesztyű viselőjének.
Amelyik helyen X áll azt a vizsgálatot nem végezték el, vagy nem felel meg az előírt követelmény minimális előírásainak.
A teljesítményszinteket zárójelben jelöljük.
12345
A (1-4) Kopásállóság (ciklus)>100>500>2000>8000
B (1-5) Vágással Szembeni ellenállás (indexszám)>1,2>2,5>5,0>10,0>20,0
C (1-4) Szakítószilárdság (N)>10>25>50>75
D (1-4) Átszúrással szembeni ellenállás (N)>20>60>100>150

Kés jel
Késjel:
Jelentése, hogy a védőkesztyűn elvégezték a vágással szembeni ellenállás vizsgálatot leeső éles tárgy esetén.
A vágási vizsgálat 1050g tömegű fém penge, 150mm magasságból való leejtésével történik.

6.2.2.2. Hő és lánghatás vizsgálatának jelölése (MSZ EN 407)


Láng jel
Lángjel:
A lángjel alatt elhelyezkedő 6 számjegy jelöli, hogy milyen termikus ártalmak ellen vizsgálták be a védőkesztyűt, és ilyen szintű eredményt ért el. Itt is az X, a szám helyett azt jelenti, hogy erre az ártalomra nem vizsgálták.
1234
A (1-4) Hő vagy lángállóság<20”<10”<3”<2”
B (1-4) Kontakt hővel szembeni ellenállás >15perc100ºC250ºC350ºC500ºC
C (1-4) Konvektív hővel szembeni ellenállás hőhatás>4”>7”>10”>18”
D (1-4) Sugárzó hővel szembeni ellenállás hőhatás>5”>30”>90”>150”
E (1-4) Olvadt fém kismértékű fröccsenése csepp>5>15>25>35
F (1-4) Olvadt fém nagymértékű fröccsenése csepp>30>60>120>200

6.2.2.3. Hidegártalmak elleni vizsgálatok és azok jelölései: (MSZ EN 511)


Jégvirág jel
Jégvirágjel:
A jégvirágjel alatt elhelyezkedő 3 számjegy jelöli, hogy milyen hideg ártalmak ellen vizsgálták be a védőkesztyűt, és milyen szintű eredményt ért el. Az X, a szám helyett azt jelenti, hogy erre az ártalomra nem vizsgálták.
1234
A (1-4) Konvektív hideggel szembeni ellenállás ºC/W/m²>0,10>0,15>0,22>0,33
B (1-4) Kontakt hideggel szembeni ellenállás ºC/W/m²>0,025>0,05>0,10>0,15
C (1) Vízállóság megfelel, ha a víz min. 30 percig nem hatol át a védőkesztyűn.

6.2.2.4. Veszélyes anyagok elleni védelem


Sugárzás jel
Sugárzás jel:
Ezzel a jellel ellátott védőkesztyűket ionizáló sugárzás és/vagy radioaktív részecskékkel szennyezett területeken használhatjuk. A védőkesztyűt áteresztési vizsgálatoknak és speciális hatásoknak vetik alá. (MSZ EN 421)

Biológiai jel
Biológiai jel:
Ezzel a jellel ellátott védőkesztyűt alávetették egy áteresztési, levegőáramlási tesztnek.
Ez bizonyítja a mikroorganizmusokkal szembeni védőképességét. (MSZ EN 374-2)

Csésze jel
Csésze jel:
Víz és enyhe vegyszerekkel szembeni védelmet jelöli. A védőkesztyű áteresztési vizsgálatnak lett alávetve, de nem vizsgálták vegyszerek áthatolásával szemben
(MSZ EN 374-2)

Lombik jel
Lombik jel:
A védőkesztyűn különböző vegyszerekkel szembeni áthatolási vizsgálatot végeztek el. A piktogram alatt elhelyezkedő betűk jelölik, hogy milyen vegyszerekkel vizsgálták a védőkesztyűt.
A jelölt vegyszerek min. 60 percig nem hatolták át a védőkesztyűn. A vizsgáló vegyszerek felsorolását és azok betűjelzését az alábbi táblázatban mutatjuk be.

A védőkesztyűk vizsgálatához használt vegyszerek listája és betűkódja. (MSZ EN 374-3)
BetűkódVegyszerCas számOsztály
AMetanol67-56-1Primer alkohol
BAceton67-64-1Keton
CAcetonitril75-05-8Nitril alkotóelem
DDiklorometán75-09-2Klórral telített paraffin
ESzén diszulfid75-15-0Szerves összetevőt tart. kén
FToluol108-88-3Aromás szénhidrogén
GDietilamin10-989-7Amin
HTetrahidrofurán109-99-9Heterociklusos és éter összetevő
IEtil acetát141-78-9Észter
Jn-Heptán142-85-5Telített szénhidrogén
K40% nátrium hidroxid1310-73-2Szervetlen bázis
L96% kénsav7664-93-9Szervetlen ásványi sav

6.2.2.5. Sztatikus feltöltődés ellen védelmet nyújtó védőkesztyű jelölése


Szikrakisülés jel
Szikrakisülés jel
Ez a piktogram jelöli, hogy a védőkesztyű sztatikus feltöltődési körülmények között használható. A szabvány (MSZ EN 388) előírásainak megfelel.
A teszteredménye 1MΩ -100 MΩ közé esik.

6.2.2.6. Elektromosan szigetelő védőkesztyűk jelölései:


Kettős háromszög jel
Kettős háromszög:
Az egymásra helyezett kettő háromszög az elektromosan szigetelő védőkesztyűk jelölése. Alatta az osztály: 00-0-1-2-3-4 számjelölések mutatják, hogy milyen védelmi képességű osztályba sorolták a megfelelőség tanúsítási eljárás során.
A jelölések azt mutatják, hogy milyen munkafeszültségig használhatók ezek az elektromosan szigetelő védőkesztyűk.
00500 Volt munkafeszültségig
01000 Volt munkafeszültségig
17500 Volt munkafeszültségig
217000 Volt munkafeszültségig
326500 Volt munkafeszültségig
436000 Volt munkafeszültségig

6.3. A megfelelő védőkesztyű kiválasztásának gyakorlata


Ma már a gyakorlati életben alig van olyan munkakörülmény, ahol ne használnának valamilyen védelmi képességgel rendelkező védőkesztyűt.
A védőkesztyű kiválasztásánál elég körültekintően kell eljárni, hogy az előző fejezetben felvázolt védelmi szinteknek megfelelő védőkesztyűt tudjunk kiválasztani.

6.3.1. Mechanikai védőkesztyűk kiválasztása


A mechanikai védőkesztyűk kiválasztásánál alapvető fontosságú, hogy a védőkesztyű megfelelő kopás állóságú legyen.
Az előző fejezet (6.2.2.1.) táblázata alapján megállapíthatjuk, hogy az 1-es és 4-es szintű kopásállóság közötti differencia nem négyszeres, hanem 80 szoros.
Normál anyagmozgatási feladatoknál ezért bőven elegendő az 1-es vagy a 2-es szintű védelem biztosítása.
Azokon a területeken, ahol érdes felületű tárgyakat, lemezeket kell mozgatnunk, ott minden esetben a magasabb (3-as vagy 4-es) szintű védelmet kell biztosítanunk.
Ezzel párosul a vágás elleni védelem. Éles tárgyak mozgatásakor, lemezmegmunkáláskor magasabb szintű (4-es vagy 5-ös) védelmet kell biztosítani.
Fémforgácsolással, üveggel dolgozók részére közepes, vagy jó átszúrással szembeni ellenállást nyújtó védőkesztyű használata indokolt.

6.3.2. Hő- és lánghatás elleni védőkesztyű kiválasztása


Azoknak a védőkesztyűknek a kiválasztásánál, amelyek rendeltetése a kéz megvédése a hő és láng hatása ellen, az alkalmazás várható körülményeinek megfelelő hőszigetelő képességgel és mechanikai ellenállással kell rendelkezniük. A hősugárzás és hőátadás elleni védelemre alkalmas alapanyagokat és egyéb alkotóelemeket olyan szigetelési együtthatónak kell jellemeznie, amely ellenáll a kontakt hő és a sugárzó hő áramlásának.
Az alapanyagoknak és egyéb alkotóelemeknek (pl.: cérna) magas tűzállósági fokkal kell rendelkezniük, hogy elkerülhető legyen a várható alkalmazási körülmények között az öngyulladás veszélye.
A 6.2.2.2. pontban megadott kontakt hő elleni vizsgálatok csak 500º C-ig terjednek. Ennél nagyobb védelmi fokozatú védőkesztyűk esetén a gyártók megadják, hogy milyen hőmérsékleten, hány másodpercig bírja a védőkesztyű.
Az erős hősugárzású területen használni kívánt védőkesztyűk külső részének minden esetben hő visszaverő tulajdonsággal (pl.: alupigmentált) kell rendelkeznie, hogy a hősugárzást visszaverje
Az a védőkesztyű, amely forró vagy olvadó anyagok fröccsenése veszélyének van kitéve, lepergető tulajdonsággal rendelkezzen, hogy felületén semmilyen anyag ne tapadjon meg, mivel az rontja a védelmi képességét.
Azok a védőkesztyűk, amelyek lánggal véletlenszerű kapcsolatba kerülhetnek, olyan lángállósági fokkal rendelkezzenek, amely megfelel a várható alkalmazási körülményekkel járó kockázati kategóriának. Nem olvadnak el a láng hatására, és nem segítik elő annak terjedését.
A védőkesztyűn keresztül a felhasználóhoz eljutó hőmennyiségnek olyan alacsonynak kell lennie, hogy a viselés időtartama alatt összegyűlt hő a kéz teljes kockázatot jelent az egészségre. Amennyiben szükséges olyan réteggel kell ellátni, amely ellenáll a folyadékok vagy gőzök behatolásának, és nem okoz égési sérüléseket belső felületük és a felhasználó közötti érintkezés miatt.
Ebben az esetben akár több rétegű védőkesztyűt kell alkalmazni.

6.3.3. Hideg elleni védőkesztyűk kiválasztása


Annak a védőkesztyűnek, amely biztosítja a kéz védelmét a hideg ellen, a várható alkalmazási körülményeknek megfelelő hőszigetelő képességgel és mechanikai ellenálló képességgel kell rendelkezniük. A vékony, de jó melegtartó képességgel rendelkező védőkesztyűk előnyösebbek, mert kevésbé akadályozzák a mozgást. Különös tekintettel kell lenni a téli, külső szabad területeken végzett munkák során, mert ebben az esetben oda kell figyelni a megfelelő szélzárásra és vízlepergető tulajdonságra is. Különösen fontos a kontakt hideg elleni védelem és a vízállóság együttes megléte olyan helyeken, ahol fagyott külső rétegeket kell megfogni. (lásd: a 6.2.2.6. pontot)
Ezeket minden esetben figyelembe kell venni a viselési ill. a hideg közegben eltöltött munkaidő meghatározása során, különös tekintettel az extrém körülményekre (pl.: hűtőház).

6.3.4. Veszélyes anyagok elleni védőkesztyűk kiválasztása


Azoknak a védőkesztyűknek, amelyeknek meg kell gátolniuk a bőr felületi érintkezését a veszélyes anyagokkal szemben, nem engedheti az ilyen anyagok behatolását vagy átszivárgását a védőréteg felületén keresztül, azon várható alkalmazási körülmények között, amelyekre ezeket a védőkesztyűket készítették. Ha bizonyos veszélyes anyagok nagy áthatoló képességgel rendelkeznek, a legjobb védőkesztyűkkel szemben is, akkor annak korlátozni kell a viselhetőségi idejét.
A vegyszerállósági vizsgálatokon megfelelt védőkesztyűkön jelzést kell feltüntetni, amely tartalmazza a vizsgálat során alkalmazott anyagok kódját.
(Lásd a 6.2.2.4. pont táblázatát.)
Nem keverhető össze a víz és enyhe vegyszerekkel szemben ellenállást tanúsító védőkesztyű piktogramja a vegyszerállóéval, mert azon nincs jelölve a vizsgáló anyag kódja.
A jelölésnek megfelelő védőkesztyűt kell alkalmazni a mikroorganizmusok, az ionizáló sugárzás és a radioaktív szennyezettségű részecskék ellen.

6.3.5. Sztatikus feltöltődés elleni védőkesztyűk kiválasztása


A felületi sztatikus feltöltődések ellni védelemre, csak az ennek megfelelően bevizsgált védőkesztyű alkalmazható.

6.3.6. Áramütés ellen védő kesztyűk kiválasztása


Az áramütés elleni védőkesztyű kiválasztásánál nagyon fontos az alkalmazott feszültségnek megfelelő védelmi osztály figyelembe vétele. (Lásd a 6.2.2.6. pont táblázatát.)

6.4. Védőkesztyűk alkalmazása a legjellemzőbb foglalkozásoknál


Mechanikai védőkesztyűket kell használni az alábbi munkahelyeken foglalkoztatottaknál:
  • gépgyártás,
  • autógyártás,
  • fémtömegcikk gyártás,
  • fémmegmunkálás,
  • bányászat,
  • erdőgazdaság, fakitermelés,
  • húsipar, (lánckesztyű)
  • logisztika, szállítmányozás, anyagmozgatás,
  • építőipar,
  • szolgáltató iparágak,
  • mezőgazdaság.
Hő- és lánghatás elleni védőkesztyűket kell használni az alábbi ipari területeken:
  • acélipari nyersanyaggyártás,
  • fémfeldolgozás,
  • alumíniumipari feldolgozás,
  • öntödék, kemencék,
  • melegüzemek,
  • kazánok,
  • hegesztés,
  • pékség.
Hideg elleni védőkesztyűket kell használni:
  • külső munkaterületeken télen,
  • építőipar,
  • bányászat,
  • szállítmányozás,
  • egyéb szolgáltató iparágak,
  • hűtőházak,
  • mezőgazdaság.
Veszélyes anyagok elleni védőkesztyűt kell alkalmazni:
  • olajipar,
  • vegyipar,
  • gyógyszergyártás,
  • kozmetikaipar,
  • konzervipar,
  • élelmiszeripar,
  • húsipar.
Sztatikus feltöltődés ellni védőkesztyűt kell minden olyan területen használni, ahol az elektromos feltöltődésből adódó kisülés veszélyeztetheti a termékgyártást, magát a terméket ill. a kesztyű viselőjét.

Elektromos szigetelő védőkesztyűt kell használni:
  • elektromos szolgáltatóipar,
  • erőművek,
  • transzformátorházak.
Ehhez a cikkhez jelenleg nincs hozzászólás.
Írja meg véleményét!
A cikkhez kapcsolódó termékek:
(Tern) Munkakesztyű
(Tern) Munkakesztyű
(A427) PVC hosszú szárú kesztyű 27 cm
(A427) PVC hosszú szárú kesztyű 27 cm
(A720) Impact védőkesztyű
(A720) Impact védőkesztyű
(A120) Nylon PU tenyérmártott kesztyű fehér
(A120) Nylon PU tenyérmártott kesztyű fehér
(A200) Bútorbőr kesztyű
(A200) Bútorbőr kesztyű
(A610) Kevlar tenyérmártott latex kesztyű
(A610) Kevlar tenyérmártott latex kesztyű

Az epkezlab.com Munkaruha webáruházunkban munkaruha és egyéni védőeszközök széles választéka várja vásárlóinkat kedvező árak mellett.

A weboldal teljes képi és szöveg anyaga a Máté & Nagy Bt. tulajdona.