Zaj okozta károsodások és következményei

A hangfrekvenciás rezgéseket három csoportba soroljuk:
Infrahangok az 1-20 Hz közötti rezgések.
Hallható hangok a 20 Hz-től 20kHz-ig terjedő rezgések.
Ultrahangnak nevezzük a 20 kHz feletti rezgéseket.

Mindhárom frekvencia tartományban a hang (hangnyomásszintjétől, frekvenciájától és a behatás időtartamától függően) átmenti, illetve maradandó változásokat okoz az emberi szervezetben. Ezek összességét összefoglaló névvel zajártalomnak nevezzük. Az egyik leggyakoribb környezeti zajforrás a közlekedésből adódik. A másik a munkahelyünkön - főleg ipari üzemekben - folytatott munkatevékenységből származik.

A zajt intenzitása, időbeli lefolyása és a frekvencia spektruma jellemzésével tudjuk leírni.
- 40 -65 dBA közötti hangnyomásszintű zajok pszichés hatásokat váltanak ki.
- 65-85 dBA közöttiek magatartásbeli változások mellett a vegetatív idegrendszer irányítása alatt működő funkciókban okoznak eltérést, elsősorban azokon a munkahelyeken, melyeken a munka végzéséhez fokozott figyelem szükséges: (pl.: irodák, vezérlőhelyiségek), illetve a zaj nem kapcsolódik szervesen a munkafolyamathoz.
- 85 dBA feletti hosszabb-rövidebb idejű egyszeri zajexpozíció után is kimutatható hallásküszöb átmeneti, időszakos emelkedése, mely igen gyakran fülzúgásos panaszokkal társul. Az átmeneti hallásküszöb emelkedés nagysága (az egyéni érzékenységen túlmenően) elsősorban nagyságától, illetve az expozíció időtartamától függ. A zajexpozíció megszűnte után az átmeneti hallásküszöb emelkedés fokozatosan normalizálódik. Rendszeres, vagy egyszeri nagy intenzitású zaj behatás után a hallásküszöb emelkedés maradandó lehet.

Az egyszeri zajbehatás eredményeként kialakuló maradandó halláscsökkenés esetében akusztikus traumáról vagy dörejártalomról beszélünk. Ez munkabalesetnek minősül.

A zajexpozíció okozta kóros eredetű elváltozások, zavarok elsősorban a belsőfülben található szőrsejtekben, illetve azok működésében mutathatók ki. A szőrsejtek károsodása együtt jár az un. kóros hangosságfokozódás jelenségével, mely az exponált és károsodott dolgozóknál főleg a beszédmegértés zavarában nyilvánul meg. Ez a kóros működés maradandó és a későbbiekben sem gyógyszeresen, sem hallókészülékkel nem javítható, ezért jelentős a foglalkozási betegség kialakulásának a megelőzése.

A fej közelében létrejövő hanghatások következtében hallószervi sérülés az esetek nagy részében aszimmetrikus, ami annak következménye, hogy a közeltérben bekövetkezett nagy intenzitású hanghatás a fej árnyékoló hatása miatt az egyik oldalt sokkal jobban érinti. Ezzel szemben a tartós zajexpozíció következtében kialakuló hallásromlás minden esetben szimmetrikus. A két oldal között maximálisan 10-15 dB-es hallásküszöb-különbség alakulhat ki.
Nagyobb eltérés esetén a rosszabbul halló fül hallás státuszának alakulásában egyéb kiváltó okot is keresni kell. A kezdeti állapotot fokozott expozíciós stádiumnak nevezzük. Az expozíciós idő növekedésével a halláscsökkenés fokozatosan átterjed a beszédfrekvenciára is. A károsodásra jellemző az 500-2000 Hz felé fokozatosan emelkedő hallásküszöb. Attól kezdve, amikor a károsodás már ráterjed a beszédfrekvenciára, beszélünk foglalkozási megbetegedésről.
Tapasztalatok szerint a 100 dBA-t meghaladó hangnyomásszintű zajok, valamint az impulzusokat (kalapálás) tartalmazó expozíció fokozottan veszélyesek.


Határérték feletti egyenértékű zajexpozícióban egyéni védőeszköz nélkül eltölthető napi behatási idő:
- 85 dBA esetén: 8 óra lehet
- 88 dBA esetén: 4 óra lehet
- 91 dBA esetén: 2 óra lehet
- 94 dBA esetén: 1 óra lehet
- 97 dBA esetén - 30 perc lehet
- 100 dBA esetén: 15 perc lehet
- 103 dBA esetén: 7,5 perc lehet

Láthatjuk, hogy magas zajszínt esetén már néhány perc behatási idő is halláskárosodáshoz vezethet. A zaj okozta halláskárosodás 100 %-ban megelőzhető, ezzel szemben a bekövetkezett halláskárosodás végleges és visszafordíthatatlan.

A hallásvédő/ zaj elleni védőeszközökre vonatkozó szabványok:
MSZ EN 351-1 Fültokok
MSZ EN 351-2 Füldugók
MSZ EN 351-3 Zajvédő sisakok

A szabvány mellett fel kell tüntetni az SNR értéket. Ez a súlyozott átlag zajcsillapítási érték, amely mellett a frekvencia sávonként mért konkrét értékeket is meg kell jeleníteni. Ezeket a legkisebb csomagolási egységeken (fültoknál egyenként, füldugóknál a gyűjtő csomagoláson), vagy a kezelési-, használati utasításban találhatjuk meg. Ezek fontos információkat tartalmaznak a megfelelő védőeszköz kiválasztásához.

Vélemények, értékelések

Ehhez a cikkhez még nem érkezett vélemény, értékelés.

Új vélemény, értékelés írása

×

Asztali nézet megjelenítése